Alkalomadtán megesik az emberrel, hogy olvas többféle könyvet, érdekli is, amit olvas, mégis hirtelen vágyódást érez egy kis komfort, egy régi kedvenc után.
Így voltam ezzel az elmúlt hetekben én is, és hirtelen indíttatásból leemeltem egy milliószor olvasott örök kedvencet a polcról. Ez volt Charlotte Brontë Jane Eyre című kötete. Örök kedvenc, örök komfort.
Aztán valahol a regény felénél rájöttem arra, hogy bár nagyjából úgy 13 éve vagyok szerelmes ebbe a kötetbe, ezt még nem olvastam angolul, és meg sincsen. Változtatnom kellett a dolgon, így hát levadásztam magamnak hamar, és miután megérkezett elkezdtem az elejéről az egészet. Csodálatos olvasmány így is.
Lassan most már a lényegre is rátérek. Szóval, igen, hűtlen módon félbe hagytam a magyar fordítást ezúttal, de a történet fonalát, pláne, hogy már Mr. Rochester is régen jelen volt, nem akartam elveszteni. Hirtelen ötlettől vezérelve rákerestem YouTube-on, és rányomtam egy lejátszási listára, ahol fejezetekre volt szedve a hangoskönyv verziója. Beleszerettem. Plain and simple beleszerettem abba, ahogy Elizabeth Klett felolvasta a regényt.Sok év után végre leesett nekem is a lyukas húszas, hogy egy hangoskönyv nem abból áll, hogy valaki monoton módon felolvas egy történetet. Egy jó hangoskönyv, egy jó felolvasó esetében a szereplők élnek, és éreznek. Más hangon vannak megszólaltatva, és csupán a hang játéka is óriási lendületet ad az egésznek.
Hadd térjek itt vissza egy cseppet a Jane Eyre-ra, és hadd magasztaljam egy kicsit még Elizabeth Klett előadását. Imádtam hallgatni a történetet az ő szájából, ez tény. Rengetegszer aludtam el erre esténként, mikor ahhoz mát túl ködös volt az agyam, hogy érdemben olvassam a történetet. Azért pedig egyenesen oda meg vissza voltam, ahogy Edward Rochestert narrálta. Az a hangszín elém helyezte az egész karaktert. És ahogy folyton Janet-nek szólította Jane-t? 😍 Elolvadtam minden egyes alkalommal.
Szóval, igen. Rá kellett jönnöm, hogy a hangoskönyveknek az eddig részemről elfogadott érveken túl is, igenis van létjogosultsága, és egy élvezetes, művészi műfaj ez. A fene a nyakas természetembe, hogy nem jöttem rá erre évekkel korábban, és nem hittem azoknak, akik ezt állították.
Egy ékes példa arra, mennyire elvarázsolt a dolog.
Talán ismeretes, hogy engem a Brontë-nővérek munkásságával szemben Jane Austen írói zsenije, bár nem tagadom, nem tudott megfogni magának. Elolvastam a Pride and Prejudice-t kétszer (abból egyszer eredeti nyelven), az Értelem és érrzelmet magyarul többször, és az Emmát angolul egyszer. Képtelen teljes mértékben megfogni magának az író. Nos, belehallgattam néhány Elizabeth Klett által narrált hangoskönyvbe, hogy biztos legyek benne, nem csak a Jane Eyre eetében alkotott csodát. Magam sem hittem el, de az ő olvasatában a Pride and Prejudice első fejezetén konkrétan hangosan felnevettem. Nem viccből mondtam, hogy művészet.És, ha a felolvasót már ennyit dicsőítettem, hadd mutassam be az oldalt, ahol rátaláltam.
Ez pedig nem más, mint a LibriVox.
Az oldalon ingyenesen elérhető, önnkéntesek által felolvasott hangoskönyvek vannak. Szuper jól működik a keresője, rengeteg minden fenn van, főleg klasszikusok, többféle előadásban, és több nyelven. Ha kedvet érez magában az ember, akkor szívesen látnak önkénteseket is. Ennek a részek nem olvastam utána, de, ha bárkit érdekel, ott a lehetőség.
A hangoskönyvek letöltéséhez annyit hozzá tennék, hogy nekem a Chrome nem engedte leszedni, nem tudom miért, de másik böngészővel sikerült.
Természetesen van még jó pár oldal (pl. YouTube, Spotify, Reddit), ahol elérhetőek hangoskönyvek. Viszont ezeknek még nem néztem utána, csak tudom, hogy vannak, és megtalálhatók rajta hangoskönyvek.
Összességében én komolyan mondom, elvarázsolódtam. Most, hogy befejeztem a Jane Eyre-t, valószínűleg adok a Pride and Prejudice-nak egy esélyt ebben a formában is. Hátha megfog végre magának. Meg persze kell, hogy legyen valami, amire elalszom éjszakánként! 😄
Sosem gondoltam volna, hogy egyszer ilyet fogok leírni, de próbáljátok ki a hangoskönyveket! 📚🎶
Megjegyzések