Tom Rob Smith: The Secret Speech (Child 44/Leo Demidov 2.)

The entry is available in English. Please scroll down to read it. 💕

Be kell vallanom, az első kötet után nagyon vártam, hogy olvashassam a következő részt. Ez az érzés pedig csak fokozódott, mikor elolvasván a fülszöveget rájöttem, hogy a történet során Magyarországra látogatunk az 1956-os események kellős közepébe. Nagyon érdekelt, hogy vajon milyen fényben fogjuk látni a történteket egy orosz főhős szemszögéből. Arra, hogy később ezen a ponton fog érni a legnagyobb csalódás, nem számítottam. Bár valóban, talán nekem voltak túl nagyok az elvárásaim.

De ne szaladjunk ennyire előre, kezdjük inkább az elején. Történetünk néhány évvel a 44. gyermek lezárását követően folytatódik. Leo igyekszik szakítani az államot kiszolgáló titkosrendőr múltjával, igyekszik megteremteni a családot feleségével és két örökbefogadott lányával. Kísérletei azonban több sebből vérezni látszanak. Egyrészt az idősebbik lány felelősnek érzi Leo-t a szülei halálában (lássuk be, valahol jogosan), másrészt régi ellenségek lesnek rá a sötétből. 

A történetnek több sarkalatos pontja is van. Vegyük ezeket most sorra. 

Az első Zoya haragja, és keserűsége. Ha valami úgy istenigazából működik ebben a történetben, az az ő karaktere. Az érzései. Az, hogy oroszként az elkeseredett magyar felkelők tömegében találja meg a helyét. Az, hogy egy bűnbandában talál rá az első viszonzott szerelem. Elképesztően jól van ábrázolva az egész karakter. Minden helyes és helytelen döntésével együtt.

A második Leo karaktere, és a lágerben eltöltött ideje. Már az első kötet olvasásakor felmerült bennem a kérdés, hogy Leo valójában milyen hős. Pozitív, vagy negatív karakter valójában? Szemet hunyhatunk-e, afelett a sok kioltott emberélet felett, ami közvetve vagy közvetlenül, de az ő lelkén szárad? És, ha igen, ha fátylat boríthatunk az egykori titkos rendőrre, akkor vajon képesek vagyunk-e erre? Ezt mindenki döntse el maga. Én kifejezetten kedveltem a karaktert már az elején is. A lágerben eltöltött idő pedig még inkább rákényszerítette arra, hogy elgondolkodjon azon, mit eredményezett másoknak egykori életformája. Érdekes részek voltak ezek, nagyon jó karakterfejlesztő hatással.

Ahogy azt már korábban említettem, az események egy ponton Leo-t és a feleségét Raisát Budapestre sodorják 1956 október-novemberén. Nagyon vártam a történetnek ezt a szeletét, és nagyot csalódtam benne. Távol áll tőlem a hazafiság, de azt látni, hogy a történetben fiktív elemek bekeverésével a mozgató rugójában, vagyis az alapjaiban "írta át" úgymond az ország történelmének ezt a szeletét, azt igenis bosszantó volt magyarként olvasni. Semmibe vette a magyarok szabadság iránti vágyát, és az egész eseményt egy előre megtervezett szovjet machinációnak állította be. Él bennem a gyanú, hogy részben ezért nem is érték meg a folytatások a magyar kiadást. 

Ha nem vesszük figyelembe, hogy azok a részek okozták a legnagyobb csalódást, amikre a leginkább kíváncsi voltam, akkor azt kell mondanom, hogy a könyv élvezhető, fordulatos, és nagyon jók benne a karakter ábrázolások. A sok negatív kritika ellenére én ajánlom olvasni, mert kicsit ugyan hígult a történet, de egész ügyesen hozza az előző kötet hangulatát a maga felállásában is. 

A kötet nem jelent meg magyar nyelven

Értékelés

5/5 - Megadom rá az ötöt, de ez, ahogy mondani szokták, nem igazi fullos pontszám

I have to admit after the first book of the trilogy I barely could wait to start the second one. After I read the description of the book, the feeling just became stronger. Because we were set to visit Hungary in the middle of the events of the Revolution in 1956. (Click here if you'd like to read about it) I was very interested how it would feel like seeing the event from a Soviet point of view. Unfortunatelly, later on, this was the very part which coused the most bitter disappointment. Granted. My expectations were probably a bit too high. 

But let's stop here for a bit, and actually start our journey from the beginning. The story starts several years after the events described in Child 44. Leo tries to leave his past as a secret police officer behind. He tries to forge a family out of him, his wife and his two adoptive-daughters. But his efforts are in vain. Firstly, because his elder daughter thinks he is responsible for the death of her biological parents (which is true to a certain extent). Secondly, old enemies follow his movements from the dark.

The story actually has many interesting aspects. Let's examine these one by one.

First of all, Zoya's wrath and bitterness. If something's working in this book than that's her character. Her feelings. The way she finds her place as a Russian girl among the desperate Hungarian Revolutionists. The way she finds her first requitted love among a group of criminals. Her character setup is perfect. With decisions both right and wrong.

Second of all, Leo and his time in the Lager. Regarding Leo, a question came to my mind when I read the first book. What kind of hero Leo is? Is he a positive or a negative character? Are we allowed to close our eyes over the many lives he ended directly or indirectly? And if we are actually allowed to let him be in peace, can we really let him? Does our own moral code allow it? Well, everyone has to decide individually. I for one liked him from the beginning. And I believe that his time in the Lager pointed out yet another aspect of his actions in the past. These were some interesting parts, with some forceful effects on his development as a character.

Like I said the events of the story, at some point bring Leo and Raisa to Budapest in October-November 1956 (again please read the link up there). I really really could not wait for this part of the story, and it was bitterly disappointing. I'm not a patriot. Actually being one is very very far from me. But seeing the story mixing fictive elements into the historical facts and with this leaving the Revolution in the dust... Well. Reading it as a Hungarian, I felt hurt. Badly hurt. The story basically rewrote our Revolution, stating that it was part of some shitty plan, generated by the Soviets and not the Hungarian Heros' (yes with capital H) genuine desire for freedom. I have a strong feeling this is one of the reasons why there is no Hungarian translation of this book to this day.

If we leave out the fact that the parts I waited for the most were the most disappointing, then I have to say this book is enjoyable, twisted and it represents some very great character developments. Despite the many negative reviews I think it's worth a read. Even though it's not as tight as the first book was, the mood is kind of the same. 

Grades

5/5 - Okay it gets full marks. But you need to know these are not really full marks.