The entry is available in English. Please scroll down to see it. 💕
Lassan de biztosan haladok az utamon a Kenshin univerzumban. Annyira le vagyok maradva magamhoz képest, hogy az valami fájdalom. 😅 De most itt vagyok, készen mesélni a második négyes etapról.
Ugye a negyedik rész után ott hagytuk abba a történetet, hogy azt mondtam, kezd kicsit unalmas lenni a történetvezetése, és hogy hála az égnek az ötödik kötet szakít ezzel.
Emellett még most is kitartok. Szerencsére ebből a négy kötetből kettő elég nagy hangsúlyt fektetett a főbb mellékszereplők karakterének felépítésére. Nem mintha eddig nem lettek volna elég ismertek és szeretettek a karakterek, de jó volt megtapasztalni egy kis kitekintést és egyfajta váltást. A címszereplőnk kikerült a fókuszból, és átadta egy rövidke időre a helyét a társainak. És ez nagyon kellett a sztorinak, főleg a negyedik rész után.
Aztán jön a hetedik rész. Ahova konkrétan becsap a villám. Elkezdődik ugyanis a Kyoto Inferno Arc olyan csodálatos szereplőkkel mint Shishio, vagy Sojiro. A történet végét konrétan megkönnyeztem. Kenshin búcsúja Kaorutól olyan volt, mintha egy kést forgatnának meg a szívemben.
Ugyan így érezhetett Kaoru is. Ugyanis a nyolcadik kötet leginkább arra fókuszál, hogy a Kenshin-gumi tagjaiból milyen érzéseket váltott ki Kenshin hirtelen döntése, és mit hagyott maga után az, hogy többségüktól nem is búcsúzott el.
Kenshint ismerjük, ő csak megy, megy megállíthatatlanul a célja felé. Közben persze nem állja meg, hogy ne szedjen fel maga mellé akaratán kívül egy útitársat. Meglátjuk az a cserebogár mivé nő majd fel.
Kaoru teljesen magába fordult. Napokig csak sír, mire Megumi meg Yahiko sajátos ösztönzésére el nem indul Kiotóba maga is a tűzről pattant, minden lében kanál kisfiúval.
Megumi nem tehet semmit, neki maradnia kell Tokióban betegeket gyógyítani. Viszont a lelkesítő beszélgetése Kaoruval nagyon... hát... lelkesítő volt.
Sano pedig őrülten mérges, köszönhetően annak, hogy Saito beadta neki, hogy Kenshin azért nem vitte magával, mert gyengének tartja, illetve, hogy ő a jelenlétével gyengítené Kenshin esélyeit.
Szóval most úgy áll a helyzet, hogy Kenshin Misao-val töretlenül halad Kiotó felé. Utóbbi nagy erőkkel Aoshit, az okashirát keresi nem tudva, hogy a csapat nagy része már nem él. Kaoru meg Yahiko hajón utaznak Kiotó felé, Sano pedig egy Kenshinétől eltérő útvonalon szintén a régi főváros felé tart. Mindeközben Megumi Tokióban maradt betegeket gyógyítani.
A következő kötetben az előzetes szerint megérkezünk Kiotóba és Kenshin első összecsapása is megtörténik Shishio-val. Kíváncsi leszek, mennyire lesz feszített tempójú az a kötet, illetve maga az egész arc.
Összességében komolyan mondom egyre jobban kezd vonzani a sztori, ahogy így folyamatában megismerem az egész történetet. A karakterépítés pont a lassúsága miatt remek, meg azért, mert maga a történetvezetés ellensúlyozza ezt az abszolút feszességével. Alig várom, hogy olvashassam a következő köteteket.
Értékelés
5/5 - Abszolút leköt a történet, és imádom, hogy egyre jobban képbe kerülök.
We dropped the story at the end of Volume 4, when I actually said, the story had started to became a bit boring. I also said that thank God, Vol. 5. seemed to stop going down that way.
I second this opinion of mine actually. Luckily two out of these four volumes focused on the supportive characters, and started to build their personalities up even more. I'm not saying we haven't known or loved these characters well ebough until now, but it felt refreshing to experience the shifting of the POV. Kenshin got out of focus for a little and Yahiko and Sano got his place in Volumes 5 and 6. And honestly this was good for the story, especially after Vol. 4.
Then comes Vol 7. Where EVERYTHING starts to go down again. Kyoto Inferno Arc starts with such wonderful characters like Shishio and Sojiro. To be honest I started to weep at the end of the volume. Kenshin's farewell from Kaoru felt like someone turned a knife in my heart.
Kaoru must have felt the same way. Vol. 8 focuses on the feelings of the members of Team Kenshin. We can see how they feel about his sudden decision, and the fact he left without a word.
We know Kenshin. He just goes towards his goal, more or less unbothered. Although he can't help it and gets himself a travelling mate. Who knows what she will grow up to.
Kaoru went nuts. She was crying for days until Yahiko and Megumi wash her head and make her travel to Kyoto too with the know-it-all little boy by her side.
Megumi has to stay put. She is needed in Tokyo as a doctor. Although her pep-talk with Kaoru was very impressive.
And Sano... Sano is angry as hell, because Saito fed him with the lie Kenshin didn't bring him too, because he thinks Sano is a weakling. Or he would make Kenshin's chances to win all the worse.
So that's where we are now. Kenshin and Misao travel towards Kyoto. Misao tries to find Aoshi, the okashira, not knowing that almost the whole team is dead by now. Kaoru and Yahiko are on a boat going towards Kyoto too. And Sano is also on his way to the old capital on a different road than Kenshin. Meanwhile Megumi is still in Tokyo taking care of her patients.
According to the preview, in the next volume we reach Kyoto and we will be able to see the first fight between Kenshin and Shishio. I'm curious to see how fast paced the next volume and the whole arc will be.
All in all I swear this story is pulling me in more and more along the way of getting to know the story. The character building is great BECAUSE it is slow and because it is in perfect balance with the fast pace of the storytelling. I really can't wait to read the next volumes.
Grades
5/5 - I'm absolutely living in this story and I love the way slowly but surely I get to know it more and more.
Megjegyzések