Meglepve látttam, hogy annak ellenére, hogy újraolvasás volt a könyv, a régi blogon nem találtam meg róla a bejegyzést. Ékes bizonyítéka annak, hogy 2019-ben elég nagy blogírói válságon mentem keresztül.
Mondjuk, hogy teljesen őszinte legyek, ennek a könyvnek az esetében ezt pont nem is bánom annyira. Mert az első olvasása nem hagyott túl pozitív nyomot bennem. Arra emlékszem csak, hogy akkori énem számára ez az egész történet túl művészi volt. Túl szétszórt és kapkodó. Akkor valamiért még kevés voltam ahhoz, hogy a maga szépségében értékelni tudjam ezt a könyvet.
Tegnap viszont egy a japán festészetről hallgatott előadás emlékeztetett a könyvre, és arra inspirált, hogy újra a kezembe vegyem. Bár többször hallgatnék az intuícióimra. Sokkal többet segítenének, mint az állandóan mindent túlgondoló idióta agyam.
Lényeg a lényeg, ez most egy olyan villámsebes olvasás volt, amit még biztosan emlegetni fogok egy darabig. Egyáltalán nem volt nyögve nyelős, mint első alkalommal. Pörögtek a sorok, a lapok, a történet pedig lebilincselt. Pontosan úgy, ahogy nekem arra most szükségem volt.
A történet egyébként egy nyugdíjba vonult neves festőről, a karrierje alakulásáról és a családjáról szól, egy rendkívül érdekes stílusban megírt, rövid regényben. Számomra leginkább nem is a művészeti aspektusa (nem titok, hogy a képzőművészethez nagyon nem értek), hanem inkább a szellemisége ragadott meg.
Hogy változik egyes rezsimekben a politikai hozzáállás. Lehet, hogy amiért tegnap barátságosan hátba veregettek, azért ma már komnoly testi sértés jár. Lehet, hogy a művészetedet egyik nap még elismerik, a másik nap pedig, a hatásai miatt, barátságok mennek tönkre, és a családod jövőjét kockáztatod. Ugyanakkor fontos tanulsága a történetnek az is, hogy nem szabad félnünk beismerni a hibáinkat, és bátornak kell lennünk annyira, hogy szembe merjünk nézni azokkal.
Ha összegeznem kéne, azt mondanám, hogy ez is egy az olyan regények közül, amik nem mindegy, mikor találják meg az embert. Engem ez a könyv most jókor talált meg. Több okból is. Mert még most, ennek a bejegyzésnek az írása közben is fontos dolgok világosodtak meg bennem, mind a regénnyel, mind magammal kapcsolatban. Örülök, hogy levehettem a polcról, és olvashattam.
Értékelés
5/5 - Szeretnék még magamnak sok ehhez hasonló spontán jó élményt.
Értékeléseim egyéb platfomokon
📚 Moly
📚 Goodreads
📚 Readerly
Megjegyzések