The entry is available in English. Please scroll down to read it. 💕
 |
| Hungarian Edition of Maddaddam by Margaret Atwood |
Nos, aki olvasta az első két kötethez írt értékelésem valamelyikét, vagy mind a kettőt, jogosan gondolná, hogy tudja, mire számítson. Hát, ez nem teljesen így van. Igen, abból a szempontból követi a történet az előző végét, hogy onnan indul, ahonnan az abba maradt. De úgy azon kívül semmi. A könyv maga sem szerkezetileg sem történetileg nem hasonlít az előző két könyvhöz. Nagyjából én semmi, vagy legalábbis nagyon kevés koherenciát fedeztem fel a három kötet között. Talán annyit, hogy ugyanazok a szereplők bukkannak fel egy ponton túl, és alkalomadtán keresztezik, meg fedik egymást az események. Néhol egy-egy jelenet magyarázatot ad egy olyanra, ami az előző kötet(ek)ben szerepelt, de nagyjából ennyi. Nincs rendes kohézió a kötetek között. Az pedig, hogy a felépítése teljesen más, engem veszettül összezavart.
Azt egyébként el kell mondanom, hogy ez a könyv is, az előzőktől megszokott módon, elég rendesen eteti magát. Én személy szerint úgy elolvastam 200 oldalt majdnem egyszerre az egész könyvből, hogy észre se vettem, hogy repül el a fejem felett az idő. A történettel azonban valahogy mégsem volt rendben minden.
Az egész könyv olyannak tűnt számomra, mintha nem azért keletkezett volna, mert az író meg szerette volna írni, hanem azért, mert az olvasóközönségnek igénye volt rá. Valahogy ebben a könyvben már nem volt fantázia. Vagy legalábbis messze nem annyi, mint az első két kötetben. Valahol félúton ellaposodott, már-már unalmassá, és kissé idegesítővé vált az egész, és sajnos nem nagyon sikerült neki szinkronba hozni az előző két kötet történéseit. Már amennyiben ez egyáltalán feladata lett volna.
A karakterekkel kapcsolatban csak egy kérdésem van. Miért Zeb? Miért ő találtatott arra legalkalmasabbnak, hogy betöltse a központi karakternek kijáró helyet. És miért pont Toby-val kellett összeboronálni? Annyira semmi közös nincs abban a két karakterben. Mondjuk őszintén az alapján a csoportdinamika alapján, ami az emberek között kialakult, azt hiszem, egymagukban, a Guvatkák nélkül nem sok esélyük lett volna életben maradni. Egy idő után teljesen széthullott volna a közösség.
A Guvatkákat viszont eléggé kedveltem. Főleg Feketeszakállt. Az ő teljesen egyszerű, túlbonyolításoktól mentes kultúrájuk valahogy szuggesztívan hat az olvasóra a történetben egyre jobban eldurvuló káoszban.
A történet vége tartogat meglepetéseket, és bizony ezek többsége eléggé hajtépős módon érthetetlen. Esetenként egyenesen felesleges, sőt a történet egész világának eléggé ellent mondó. Nem véletlen kellett rá aludnom egy éjszakát.
Tulajdonképpen azoknak tudom ajánlani, akik olvasták/szerették a trilógia korábbi köteteit. Nem mondom, hogy ettől a résztől kerek lesz bármi is, de legalább a végén elvarródnak a szálak. Legalábbis a főbb szereplők esetében. Még ha egy kicsit kurtán-furcsán is...
Értékelés
5/3,5 - Kicsit csalódás volt nekem ez a könyv. Haladni viszont könnyen lehetett vele.
Értékeléseim egyéb platformokon
📚 Moly
📚 Goodreads
📚 Readerly
Now, about MaddAddam. If you have read one of my reviews about one of the prequels, or you have done it with both, God forbid, you would think, you may know what you would see here. Well, it's not the entire truth. Yes, the third book picks up the storyline right where the second left it off. That's true. But apart from that... nothing. Neither the structure, nor the storylne fit. I saw very few, almost close to nothing connection points to the prequels. After a certain point the same characters show up in the story. Sometimes one scene gives an explenation to an other one from one of the prequels. But that's just the top of it. There is no steady link between the books and to be honest the constant changes of the structure throw me off the road pretty hard.
Okay I have to give it to this book that it's a real page-turner. Just like the prequels. I, for one read 200 pages in what felt like a flash and time just flew away over my head. And yet, something was off with the story.
The whole book felt like it was created on demand. Not because the author wanted to write it, but because the readers wanted to read it. I didn't feel life and imagination in this book. At least not as much as I felt in the first two books. I lost the story somewhere along the way. It started to get a bit boring, or at the very least annoying. Plus it could not get in sync with the other two books. It could not pull them together. Even if it wanted to in the first place.
I have only one question about the characters. Why Zeb? Why did the author put him in the center? And how in the world did he get together with Toby? They are such a bad mach, for real. Now let's be honest here. If the group had had to stay alive on their own, like if they could lean on no one but their groupmates, humankind would have died out in a flash. The rythm of the group was SO bad.
The end holds some surprises, but I just couldn't handle most of them. Some of the twists went against the whole storyline. No wonder I needed to sleep a night on it before I could write this entry.
All in all I would recommend this to those who have read and/or loved the prequels. I won't say everything will come into a full circle with this book, but at least the main(ish) characters get their ending. Even though in some places it is a very peculiar ending...
Grades
5/3,3 - It was a bit of a disappointment, to tell you the truth. But at least I could read it pretty quickly.
If you are interested, please read my reviews on the following platforms
📚 Goodreads
📚 Readerly
Megjegyzések