Natalia Sherba: Az Óraszív (Óramágusok 2.)

 


Az első rész után, ami a hibái ellenére lebilincselő volt, nagy elvárásokkal ültem le olvasni ezt a könyvet. Egyrészt szerettem volna jobban képbe kerülni a könyvben szereplő mágia rendszerével. Ugyanis ahogy a történet főhőse, úgy az olvasó is majdnem teljesen tudatlanul lép ki a történet világából az első kötet végén. Másrészt viszont annak ellenére, hogy a karakterek többsége (kis)kamasz gyerek, szerettem volna, ha egy kicsit érettebb gondolkodású, magabiztosabb és kevésbé idegesítő szereplőgárdával találom szemben magam. Mindkét kívánságomat hozta a történet, amennyire kitelt tőle. Tudom, hogy az eredeti könyvsorozat immár 6+1 kötetet számlál, így nem várhattam, hogy minden derüljön ki ebben a részben.Viszont amennyre lehetett, és amennyire ehhez a történethez kellett, kibomlottak a szálak, és a karakterek is sokkal kedvelhetőbbek lettek.

A történet stílusilag, írásmódilag is rengeteget fejlődött, pedig az első rész is kifejezetten olyan történet volt már, amivel könnyen, gyorsan lehetett haladni. Ez a rész még jobban rákapcsolt. A történet tele van nem várt csavarokkal, megoldandó problémákkal, rejtélyekkel, és nem utolsó sorban reménytelen, nem kevésbé drámai és talán egy kissé ostoba, elhamarkodott döntésekkel. 
Ezzel egy időben az is világosan látszik a történet felépítésén, hogy az írónőnek bizony van fogalma arról, amit ír. Nem vagyok benne biztos, hogy a saját világában engedelmeskedni akar az Idő törvényeinek, de ez nem is baj. Egyértelmű, hogy megvannak a saját fogalmai a témáról, amit a története középpontjául választott, és tudja, mit akar vele kezdeni. Nem mellesleg a téma köré felépít egy kifejezetten érdekes párhuzamos világot, aminek a rendszerét az olvasó is csak fokozatosan ismeri meg, de lassan valóban megismeri.

Ezzel párhuzamosan a karakterek is egyre közelebb kerülnek az olvasóhoz, aki, tetszik vagy sem, bizony kötődni kezd hozzájuk. Persze, itt nyilván a kulcshordozókról beszélek, vagyis egy részükről. Viszont az antagonisták sem maradnak ebben a könyvben szimpla, egy rétegű bully karakterek, ahogy az az első részben kifogásolható volt. Ahogy derülnek ki azok a cselszövések, intrikák, amik a kulcshordozók életét tőlük függetlenül befolyásolják, úgy csavarodik a történet és úgy kapnak egyre több jelentőségteljes réteget a karakterek. Ha másért nem is, hát ezért mindenképpen köszönettel tartozunk a történtekért felelős felnőtteknek. 
Annak ellenére, egyébként, hogy relatíve sokat morogtam, meg morgok, hogy lassan kerülünk tisztába a dolgok rendszerével, be kell vallanom, hogy kifejezetten tetszik az elgondolás, hogy a főhősünkkel együtt világosodunk meg. Könnyebb vele azonosulni így, pláne, hogy tényleg jóval kevésbé hisztis és idegesítő.

Éppen ezért én személy szerint nagyon várom, hogy olvashassam a harmadik kötetet, és csak remélni merem, hogy idehaza az Európa Könyvkiadó nem hagyja félbe a sorozat fordítását. 🙏
Ha felkeltette az érdeklődéseteket, szerintem kezdjetek bele bátran, és ne riasszanak el benneteket az első rész nyegleségei. A második tényélg óriási minőségbeli javulást mutat!

Értékelés
5/5* - Tudnom KELL, mi történik Fesh-sel ezek után! o(╥﹏╥)o

Értékelésiem egyéb platformokon
📚 Moly
📚 Goodreads
📚 Readerly

Megjegyzések