Újabb Ambrózy-kötet kerül ezúttal gorcső alá. Igaz, kisebb lélegzetvételű, mint a sorozat "rendes", úgy értem, nem kiegészítő kötetei. Ugyanakkor semmilyen tekintetben nem érheti az a vád, hogy kevésbé kidolgozottabb, mint a 6-700 oldalas testvérei. Azt meg pláne nem, hogy kevésbé fontos lenne. Sőt. Az igazság az, hogy ez az alig 200 oldalas kiegészítő kötet az egyik legfontosabb a kilenc megjelent Ambrózy-kötet közül. Miért? Mert ebben Mili kisasszonyé a főszerep.
Rólam elég ismert tény, hogy a legjobban az erős női karakterek felvonultatásával lehet megfogni a figyelmemet. Azzal pedig, hogy egy ilyen karaktert abban a korban, amiben a történet játszódik a tekintetek kereszttüzébe teszünk, számomra akkor is nyerő történetet alkotna, ha nem lenne ilyen zseniálisan kidolgozva.
De ki van. Attól, hogy egy kiegészítő kötetről beszélünk ugyanolyan alapossággal járt el a szerző a megírásakor, mint ami a sorozat többi kötetére is jellemző. Elképesztett, hogy a történetben szereplő szinte valamennyi személy egykor élő ember volt, így a történet még emberközelibbé, valóságosabbá, tapinthatóbbá vált.
Mili csavaros esze pedig, akárhonnan nézzük, vitán felül áll. Az, hogy segítség nélkül rájött a vonaton zajló események nyitjára, és felfedezte az elkövetők közötti kapcsolati szálakat rendkívüli talpraesettségre, bátorságra, és nem utolsó sorban észre utal.
Természetesen akarva-akaratlan párhuzamot von az ember ezen történet és a Gyilkosság az Orient Expresszen történetszálai között. Nyilván a vonaton elkövetett gyilkosságok sorozata miatt. Ugyanakkor az megintcsak tagadhatatlan, hogy ebben a történetben olyanfajta eredetiség, egyedi írói stílus, és karakterformálás lakozik, ami a maga nemében a kortárs magyar irodalom piedesztáljára emeli. Teljes joggal.
Bevallom, én annak idején, mikor ez a kötet kijött, úgy gondoltam, a "feledik" kötetek annyira nem szükségesek a gyűjteményembe. Most viszont egyszerűen csak boldog vagyok, hogy nem hagytam őket a könyvesbolt polcán. Pláne, hogy az ország másik végéig, Miskolcig utaztam el értük. Nagy szerencsém volt, és ezt nem felejtem el szerintem sosem.
Ezzel csupán azt szerettem volna mondani, hogy attól, hogy ez és a Beretva és tőr kiegészítő kötetek, elengedhetetlen darabjai az Ambrózy sorozatnak, és remek történetektől fosztja meg magát, akinek a fejében megfordul, hogy nem szán időt rájuk. Érdemes. Tényleg.
Értékelés
5/5 - Most pedig jöjjön az én kedvenc kötetem a sorozatban. Alig várom, hogy feleleveníthessem magamban Ambrózy Richárd báró elveszett bal karjának történetét.
Megjegyzések