The entry is available in English. Please scroll down to read it. 💕
Ismerjük el. Ha egészében nézem a történetet, azt kell mondanom, hogy egészen méltó folytatása az első könyvnek. Annak ellenére, hogy nagyjából semmiben nem azt hozta, amit előzetesen elvártam volna tőle. Ugyanakkor nem igazán vagyok vele elégedett. Tulajdonképpen egyáltalán nem. De nem azért, mert az elvárásaimat nem hozta. Hanem azért, mert, nézeteim szerint, elképesztően alaptalan, logikátlan és buta csavarokkal operál. A végén az utolsó csavar például akkora hülyeség, hogy ordít. Konkrétan aláássa a történet egész addigi plotját. Szóval az írónő elkezdett felépíteni egy amúgy is ingatag tornyot ezzel a történettel, és a végén az utolsó csavarral kirántotta a torony alját, felborítva ezzel az egész cselekményszálat. A hajamat téptem tőle.
És még valami, ami már egy kicsit átmegy a karakterek területére is. Sajnálatos módon az írónő előhúzta az unásig lerágott szerelmi háromszög csontot, és a játék helyett azt nyomta előtérbe. Ahelyett, hogy kihasználta volna az alkalmat, és fókuszba rakta volna Xander zseniális karakterét, lenyomta a torkunkon az Avery-Jameson-Grayson hármast. Aminek én őszintén szólva nem igazán látom létjogosultságát. Mégpedig azért nem, mert nem tartom fair-nek, hogy Avery azon nyávog, hogy a fiúk saját céljaikra használják, mikor ő sem tesz másként a srácokkal. Granted, én se örülnék neki, ha úgy kezelnének, mint egy bábut a sakktáblán, de nem nyavalyognék, ha másokat ugyanígy kezelnék. Az egyetlen jó dolog ebben a döntésben Jamie epic szerelmi vallomása volt. Azért tényleg megérte, de amúgy egy totálisan kihagyott ziccer.
Tulajdonképpen azok után, ahogy ennek a könyvnek vége lett, erősen kételkedem a harmadik rész létjogosultságában. Nem is nagyon mertem belekezdeni még. Remélem, nem lesz akkora csalódás, amekkorára készülök.
Ajánlom olvasásra egyébként, ha tetszett az első rész, mert vannak benne olyan mozzanatok, amik kifejezetten pörgőssé, könnyen olvashatóvá teszik, de azzal számolni kell, hogy egyre több logikátlanság tűnik fel a történetben.
A kötet megjelent magyar nyelven Az örökség ára címmel.
5/4 - A vége elég nagy csalódás, de azért még egészen könnyen olvasható kis sztori
Okay, let's admit it. If I look at this story as a whole, I think this is a good sequel. I won't deny it, I had some expectations and the story itslef didn't fulfill any of them. Literally none. But that's not what pissed me off. The illogical pointless plot twist. That's what pissed me off. The last one is just... bullshit. Sorry but I don't have a nicer word to describe it. It just sank the whole storyline with one swift move. It felt like the author started to build a very instabile jenga tower and at the end she just yanked out the last piece from the lowest row. The whole thing stumbled down on itslef. Which is a shame.
One more thing, and with this I dip my hand in the character issues too. Sadly the author whipped out the excruciatingly boring love triange card. and she focused on that and not on the game. She let the opportunity pass and didn't show us anything about genius Xander but pushed the Avery-Jameson-Grayson triangle down our throats. And I literally can't see why. It's just not fair when Avery is crying over the fact that the boys use her, when she also uses both of them! Granted I wouldn't like to be a pawn on a chessboard either, but I wouldn't use my teammates. Exactly one good thing came out of this subplot. Jamie's love confession. Worth the wait. But apart from that? Total meaningless.
To be honest the way this story ended, made me question myself. I'm not sure I should read the last book in the trilogy. I started it, but I'm kinda scared, I don't want it to be a disappointment.
I recommend to read this one though if you liked the first story, but be prepaed for more and more illogical twists and subplots.
Grades
5/4 - The endgame is quite disappointing but it's still a kind of easy read.
Megjegyzések