Végre itt egy olyan könyv, amit tényleg mindenkinek meleg szívvel ajánlok olvasásra!
Joggal kérdezhetné bárki, hogy mit lelkesedem én itt, hiszen ez a könyv még csak nem is regény, és egyébként is, önsegítő könyv, bla! Ki a fenének van erre szüksége?! MINDENKINEK!
Én annak idején stresszkezelés és szorongácsökkentés címszó alatt kaptam az ajánlást, és égető szükségem volt már rá, hogy a kezembe vegyem és elolvassam a könyvet.
Ha valaki egy száraz, tankönyvszerű, kioktatást és különböző pszichológiai elméletek torkon való letuszkolását várja, azt hiszem, kellemesen fog csalódni ebben az írásban. Az első dolog, ami a kezdetek kezdetén megfogott, az a közvetlen hangnem, aminek megőrzése minden valószínűség szerint a fordító zsenijét is dicséri. Iszonyú jó volt egy szakember szavait úgy olvasni, mintha egy barátom intelmeit hallgatnám. Ami pedig a tartalmat illeti, az könnyen érthető, emészthető, és ami a legfontosabb alkalmazható.
A könyvben leírt elmélet szerint az emberi viselkedéstípusok leírhatók a piros, a sárga, a zöld vagy a kék színek valamelyikével. Minden típusnak megvannak a maga jegyei, ami alapján beazonosíthatók. Nagy vonalakban a piros a karakán főnök, a sárga a társaság közepe, a zöld a konfliktuskerülő, a kék pedig az elemző alkat.
A könyv nem csak abban nyújt segítséget az olvasónak, hogy a környezetében lévőket, vagy éppen saját magát beazonosítsa. Azt is leírja, az egyes személyiségtípusok mit várnak a másiktól, hogy kezelhetjük eredményesen a másikat, hogy kommunikálhatunk a leghatékonyabban, vagyis, hogyan tudunk a legeredményesebben alkalmazkodni. Szó esik arról is, hogy illessük kritikával az adott személyiségtípust. Mindezek a gyakorlatból vett példákkal megtűzdelve, hogy bele tudjuk képzelni magunkat az egyes helyzetekbe.
Természetesen mostanra gondolom mindenki rájött, hogy a könyv célja nem a beskatulyázás. Úgy hiszem, egyértelmű, hogy sokan két vagy több szín keverékei vagyunk, esetenként akár egymással össze nem férő jegyek mutatkoznak meg viselkedésünkben, személyiségünkben. Ezzel a világon nincs semmi baj. A világ sokszínűen szép. Ha a kezetekbe kerül a könyv, ti se próbáljatok magatokra erőltetni semmit.
És, ha már itt tartunk, meg kell említenem még valamit. A legnehezebb ebben a könyvben az volt, mikor a saját színemről kellett olvasnom. Nem könnyű dolog saját magaddal találkozni egy könyv lapjain. Persze, az ember előszertetettel azonosul fiktív karakterekkel, néhány személyiségvonás mentén, ha tud/akar, de az ritka, hogy egy az egyben saját magad köszönj vissza a lapokról. Nehéz. de szükséges élmény. Magad és mások érdekében is.
Mindent összevetve én őszintén nem tudok mást ajánlani, mint, hogy olvassátok ezt a könyvet. Nekem is megvoltak a magam fenntartásai vele, de ahogy belekezdtem, úgy tűntek el. Nekem személy szerint nagyon sok pozitív élményt adott.
Értékelés
5/5* - Néha tényleg szüksége van az embernek ilyen olvasmányélményre
Megjegyzések