Annak idején ez volt az a rész, amit egyik egyetemi könyvmoly társam kezében megláttam, és, ami felkeltette az érdeklődésemet az egész sorozat iránt. Valójában ez a kötet abból a szempontból illeszkedik jól a sorozatba, hogy nem hagyja figyelmen kívül a második kötetben történteket. Edward cselekedete nagyon mély, talán irreálisan mély nyomot hagyott Bella lelkén. Ennek a cselekedetnek pedig egy másfajta ára is van. Ezt az árat pedig úgy hívják, Jacob Black. Edward és Bella is kénytelen valamit kezdeni azzal, hogy a lány "sötét közpkorából" Jake bizony hátra maradt, és nem tágít.
Tudom, az előző értékelőmben azt írtam, hogy Jacob kevésbé lett volna káros Bella számára. Olvasva ezt a kötetet már nem tudom ugyanezt olyan szilárd bizonyossággal kijelenteni. Az egész egymástól függő co-dependencia, amire maga a sztori épül, elég beteg. Abszolút utálom, hogy a két pasi úgy kezeli Bellát, mint egy darab húst, ami fölött vitatkozni kell és lehet.
A végkicsengés pedig nekem valahogy egész elképesztően antiklimatikus. Bella döntésének alapja a "tudom, hogy ki nélkül nem tudok élni". És ennyi. Nincs logikus érvekkel és gondolatokkal alátámasztva, hogy tulajdonképpen miért is a választottja az, aki nélkül nem tud élni.
Ha nem is tudom már azt mondani ezek alapján, hogy Jacob egészségesebb lett volna Bella számára, abban az egyben biztos vagyok, hogy jobban megérdemelte volna a lányt. Nem azt mondom, hogy Jake nem csinált ronda dolgokat, mégis, ők ketten valahogy tényleg jobban összepasszoltak volna. Könnyebb lett volna köztük minden. Ebben Jacobnak teljesen igaza van.
Összességében ez a kötet valami hiányérzetet hagy maga után. Figyelembe véve azt, hogy mi az, ami kockén forog, a döntés megalapozatlan volt, de legalábbis az érvek biztosan kifejtetlenek, és összecsapottak. Egyébként nem rossz élmény továbbra sem feleleveníteni a sorozathoz kapcsolódó emlékeket, csak nyilván érettebben, más perspektívából látom a dolgokat.
Értékelés
5/3.5 - Valahogy tényleg olyan antiklimatikus az egész
Megjegyzések