A Gyöngyök éve azok közé a regények közé tartozik, melyeknek mondanivalóját több, egymástól a szokottól talán egy kicsit jobban eltérő szempontból is lehet értelmezni. Ehhez viszont nem árt ismerni a történet színhelyét és alapfelvetését. Így hát a továbbiakban esélyes, hogy az olvasó belefut némi spoilerbe, és bizony trigger-témák is szóba kerülhetnek. Szóval ezt legyetek kedvesek tekintetbe venni.
Szóval a történet első része egy pszichiátrián játszódik, ahol főszereplőnk Lucie páciensként éli élete egy részét. Az ok, amiért oda került, egy viharos szerelem, és annak elvesztése. Illetve az, hogy a veszteség traumáját képtelen volt feldolgozni. Lucie saját bevallása szerint boldog házasságban él, és van egy felnőtt lánya. Ez a mindent felemésztő, mérgező kapcsolat azonban egy másik nőhöz köti. Ez pedig az eleve meglévő problémákat tovább súlyosbítja. Mármint a trauma, amit a lány elvesztése okoz.
Na már most. Én a magam részéről abszolút nem hiszek az ilyenfajta szerelemben. És erről vonja le mindenki a maga következtetését. Szóval nekem ez a regény nem az elsöprő erejű szerelemről szól, aminek részleteibe amúgy bepillantást enged a regény második fele. Számomra ez a történet inkább az egyén magára találása. Bizonyítéka annak, amit régen vallok. Hogy az ember lehet, hogy felnőtt korában világosodik meg a saját orientációját illetően.
Másrészt viszont igenis tükröt mutat annak, mennyire az érzelmeink rabszolgái vagyunk. Mennyire tud hatni ránk egy másik személy akarata annak függvényében, mi milyen érzelmi viszonyban állunk vele. Mennyire tud bántani minket akár. Megoldást a helyzetre tulajdonképpen nem nyújt, de talán lehetetlen próbálkozás is lenne, hiszen tényleg rengeteg tényezős dolgok azemberi kapcsolatok. Egyetlen univerzális megoldás valószínűleg nem is létezik.
Én szeretettel ajánlom a könyvet. Nem könnyű, nem való mindenkinek. Nem lehet egy ülésben úgymond elfogyasztani. De sokat hozzá tehet az emberhez, ha hagyja.
Értékelés
5/? - Képtelen vagyok számszerűen értékelni. Ahhoz túlságosan összetett és sokrétű történet.
Megjegyzések