| A kép forrása: Pinterest ~link~ |
Furcsa, hogy 2025-ben egy ilyen témáról az olvasóközönségnek írni kell. Majdnem eltelt a 21. század első negyede, és arra kell időt és energiát fordítanunk, hogy ilyen témáról írunk. Egy témáról, ami ebben a korban talán, sőt biztosan már evidencia kellene hogy legyen. Ez a téma az olvasmányválasztás szabadsága. Az olvasmányoknak biztosított szabad tér hazánkban sajnos egyre inkább szűkre szabottabb. Kezdve a fóliázással, szeparálással, magas könyvárakkal, egyre csak növekvő könyvtári beiratkozási díjakkal és egy kicsit talán azzal is, hogy független könyvesboltok sem juthatnak hozzá egyes nyomtatott termékekhez.
Márpedig a szabad olvasmányválasztás nagyon fontos az egyén énfejlődésének szempontjából. Minden ember ízlése más, és jó esetben ezek a preferenciák olvasmányokon keresztül is formálódnak. Ha mindenki csak az "engedélyezett" kötetek szűk köréből válogathat, azzal béklyót vetünk az egészséges énfejlődés egyik fontos forrására. Fontos továbbá, hogy az egyén az őt érdeklő témákról többféle látásmódot megismerjen. Válassza ki azt, amit a legjobban képes a saját énképébe integrálni. Bármenniyre igyekszik belénk verni mindenféle törvény vagy éppen az oktatási rendszer maga (pedagókusként beszélek NEM a pedagógusok ellen), nem lehet minket, mint egyéneket formára vágni.
Arról nem beszélve, hogy a szabad olvasmányválasztás a tudásnak a látőkör szélesítésének kiapadhatatlan forrása. Legalábbis annak legitim alapját képezi. Ennek elvétele, korlátozása az alapvető emberi jogok, a tudáshoz, az ismeretekhez való jog korlátozása.
Az eredeti kérdés az volt, mit jelent számomra a szabad olvasmányválasztás, és miért tartom ezt fontosnak. Nos, röviden talán úgy tudnám megfogalmazni, hogy az olvasmányaim engem tükröznek. Ezért fontos számomra, hogy szabadon megválaszthassam őket. A lehetőséget pedig nem is igazán lehetőségként, hanem jogként élem meg. Úgy gondolom, hogy az amúgy is vékonyka olvasói réteg tagjakéntjogom van ahhoz, hogy eldöntsem, kinek a véleményére adok, vagy egyáltalán kinek a hangját hallom meg szívesen. Hogy velem együtt gondolkodók véleményét osztom, hogy olyan könyvet, hogy azt a könyvet vegyem le a polcról, ami a saját érdekeimet a legjobban megsegíti.
Szóval akárhogy is nézzük, az ember lelki egészségéhez fontos ez. És, bár tudjuk, hogy nem kifejezetten ez a cél, legalább nekünk ezt kellene szem előtt tartanunk. Remélem, képesek leszünk mást is hozzásegíteni ehhez.
Megjegyzések