A bejegyzés másik apropója az ötlet adás. Mi könyvmolyok szinte mindannyian azt állítjuk, hogy nekünk igazán könnyű ajándékot venni. Leemelsz egy könyvet a könyvesboltban, antikváriumban a polcról, aztán meg van oldva a dolog. Nos, az ember valahol azt gondolná, hogy a szüleinek, barátainak nem kell a szájába rágnia az olvasási szokásait, mert úgyis tudják azokat töviről-hegyire. A helyzet akkor csavarodik egyet, ha az embernek van egy olyan barátja, ne adja az ég, szülője aki, hát, mondjuk úgy, nem éppen rajong a könyvekért, nem figyel oda eléggé az ilyen dolgokra.
Szóval Molyok! Ez a booktag szerintem jó lehet arra, hogy megismertessétek az olvasási szokásaitokkal azokat az embereket a környezetetekben, akik nem nagyon nyitnak ki könyveket, viszont az ajándékozást valami rejtélyes oknál fogva fontolgatják.
Ezt a taget egyébként először a Pergamenre hányt szavak nevű YouTube csatornán néztem végig. Katt a linkre, és vessetek rá ti is egy pillantást. 😊
1. Van külön olvasó kuckód?
Nem, nincsen. Általában reggelente munkába menet, és délutánonként onnan haza jövet van fél-egy órácskám arra, hogy a buszon belemerüljek a könyveimbe. Itthon nagyon nem is szoktam olvasni, maximum hosszabb munkaszüneti időszakok alatt, mert mire haza kerülök egyrészt nagyon elfáradok, másrészt itthon mindig van valami más. Ha mégis felütök egy könyvet itthon, azt általában az ágyamon olvasom. Esetleg kivételes esetben magammal cipelem a konyhába. 😅
2. Hogyan jelölöd, hogy hol tartasz a könyvben? Könyvjelzők, vagy papírfecni?
Könyvjelzők. Ezt talán még az is tudja, aki amúgy a világon semmit nem tud sem rólam, sem az olvasási szokásaimról. Úgy gondolom azzal is megtiszteljük a könyvet, ha könyvjelzőt és nem papírfecnit használunk, vagy éppen nem hajtjuk be a sarkát (😱). Millió meg egyféle könyvjelzőm van itthon egyébként, de én még mindig a klasszikus lapok közé illeszthető verziót szeretem a legjobban. 😊
3. Mindig el kell jutnod egy fejezet végéig, vagy le tudod tenni bárhol?
Abszolút hangulatfüggő a dolog, feltéve, ha olyan körülmények között olvasok, hogy megválaszthatom, hogy mikor teszem le a könyvet. Általában véve rám is jellemző a "csak még egy fejezetet" kezdetű, valószínűleg mindenki által ismert mantra. Aztán általában a szerző keresztülhúzza a számításaimat egy jól irányzott cliffhangerrel a fejezet végén, ami miatt persze folytatnom kell tovább az olvasást. Inkább jellemző az, hogy bekezdés végén hagyom félbe az aktuális oldalt, mert már összefolynak előttem a sorok. Mondat közben viszont képtelen vagyok félbe hagyni egy szöveget.
4. Szoktál nassolni vagy inni olvasás közben?
Most már nem igazán jellemző. Régen sokat teáztam egy-egy könyv olvasása közben, de mára ez valahogy kikopott. Kivéve mikor beteg vagyok. Akkor kötelező jelleggel kell liter szám fogyasztanom a teát, és az ilyen állapotot amúgy is csak egy jó könyv társaságában lehet átvészelni.
5. Szoktál zenét hallgatni, vagy tévét nézni?
Nincs is a szobámban tévé. Vagyis van, de az egy örökölt dolog, csak a lapropra rákötve tudom nézni rajta eleve azt, ami a laptopn is megy. Szóval szegénynek látom szomorú sorsát, hogy a kihasználatlanságban fog elhervadni itt nekem.
Zenét hallgatni viszont nagyon gyakran szoktam. Nekem az a legjobb terápia, ha őszinte akarok lenni. A fülemben szól a zene, a kezemben van egy könyv. Ilyen esetekben összeomolhat körülöttem a külvilág, az se érdekel. Teljesen kioffolok mindent így. Nem is gondolná az ember, milyen jó érzés sokszor saját magunkkal egyedül lenni.
6. Egyszerre hány könyvet szoktál olvasni?
Mikor mennyit. Az biztos, hogy soha, vagy legalábbis nagyon-nagyon ritkán olvasok egyszerre egy könyvet. Jelenleg 4+1 könyv csücsül a "most olvasom" listámon. Nem, nem szoktam belekeveredni az eseményekbe. Minden könyv valami más miatt különleges. 😊
7. Otthon vagy máshol olvasol szívesebben?
Mint már említettem itthon viszonylag keveset olvasok, mert amint belemerülnék, biztos jön valami vagy valaki, aki két oldal után megzavar, akkor is, ha előtte órákig békén voltam hagyva.
Vendégségben vagy társaságban egyébként sosem merek kinyitni könyvet, mert attól tartok, neveletlenség lenne. Pedig nem egyszer fordult már elő, hogy nagyon nem érdekelt, amiről a többiek beszéltek így a kísértés erősen megvolt.
8. Hangosan vagy csak magadban olvasol?
Általában magamban szoktam. Introvertált vagyok, kinyitni nem nagyon szeretem a számat. A saját belső hangomat viszont szeretem hallgatni. Ilyenkor. Alapesetben nagyon sok kéretlen gondolattal tölti meg a fejemet, de ha egy szöveget olvasok, akkor legalább fókuszál.
Akkor szoktam hangosan olvasni, mikor valami nagyon zavaró külső hang miatt (pl. ha valaki a családban hangosabban hallgatja a tévét) nem hallom ezt a belső hangot. Akkor muszáj ez a kontroll. Plusz általában, nem meglepő módon, beleélem magam a történetbe. És belőlem iszonyú könnyű kiváltani a szekunder szégyenérzetet. Na, a kínos részeken való túljutásban szokott még segíteni a hangos olvasás.
9. Szoktál előre olvasni, vagy kihagyni oldalakat?
Általában azt szoktam megnézni, hogy hány oldalas egy-egy fejezet. Előre olvasni az esetek többségében nem szoktam, de van, mikor nem tudom megállni. Aztán jól meg is haragszom magamra, mert lelövök magamnak mindent idő előtt. Alapvetően nincs bajom a spoilerekkel, de azért van mikor szeretem rágni a körmömet, hogy mi vár majd a következő oldalon.
Kihagyni nem szoktam oldalakat, maximum a kiadó bevezetőjét a könyv elején, mert egyes esetekben mindent lelő (Collins Classics könyveknél NE olvassatok előszót!), illetve a könyv végén a köszönetnyílvánítást és a felhasznált irodalom részt szoktam átugrani, ha van olyan. Cselekményben nem ugrok át soha semmit.
10. Megtöröd a könyvek gerincét, vagy úgy vigyázol rájuk, mintha újak lennének?
Azt hiszem most fog a torkomnak ugrani minden elérhető fegyverrel az olvasó társadalom nagy része, de én ép elmém teljes tudatában direkt és készakarva töröm meg a könyvek gerincét. Utálom, mikor az egyik oldalon a sorok végét, a másik oldalon a sorok elejét nem látom, mert nem tudom kinyitni a könyvet rendesen. Arra vigyázok persze, hogy lapjaira ne essen szét a könyv, de így legalább látszik rajtuk, hogy nem dísznek vannak a polcon. És igen így is tudok vigyázni a könyveimre, és szeretni őket.
11. Szoktál írogatni a könyvekbe, vagy kivagy magától a gondolattól is, hogy firkálj beléjük?
Ha ajándékba adok egy könyvet, és az ajándékozottnak nincs ellene kifogása, akkor írok a könyv elejébe. Azon kívül maximum akkor írom át a betűket, ha nyomdahiba, vagy a kora folytán már kezd lekopni a papírról a festék.
Más kérdés, de én kifejezetten szeretem, ha a nekem szánt könyvbe az ajándékozó ír valamit. Az mindegy mit. Egy kedves szó, vagy rövid gondolat éppen elég.
12. Olyan ember vagy, aki elhajítja a könyvet a szoba másik sarkába, ha nagyon idegesítő regényt olvas?
Haha. Mondjuk azt, hogy magáig a cselekedetig nem jutottam még el. Szóval a szó szoros értelmében nem vágtam még falhoz könyvet. De az erős késztetés nem egy esetben megvolt rá. Fejben elég sok könyvet a sarokba hajítottam már.
13. Ha szembe jön veled egy ismeretlen szó, azonnal rákeresel?
Ha feltétlenül szükséges a szöveg megértéséhez, akkor igen. Egyéb esetben maximum anyukámnak üvöltök át a másik szobába, hogy az a bizonyos szó, mit akar jelenteni. Aztán ő is vagy tudja, vagy nem. 😂
Gyakorlott idegen nyelven olvasóként üzenem azoknak, akik most kacérkodnak a gondolattal, hogy felejtsék el, hogy szótárral olvasnak könyvet. Megöli az egész élményt.
14. Mit olvasol most?
Mint mondtam, a bejegyzés megírásának pillanatában 4+1 könyv csücsül a listámon. Ezek a következők:
- Nghi Vo: The Chosen and the Beautiful (Goodreads ajánlotta, mint egy rövid lélegzetvételű könyvet)
- Toni Morrison: Beloved (RosendeReads közös könyv. Ne kérdezzétek. Ráfüggtem. A könyvre is, és az olvasókört is alig várom. Maga a könyv tele van gyönyörű idézetekkel.)
- James Clavell: Shogun (Még NYÁRON kezdtem el olvasn. Iszonyú jó könyv, de a hosszától cseppet megcsömörlöttem. Igyekszem most már befejezni.)
- Leigh Bardugo: Siege and Storm (A Grishaverzumot egy kedves ismerősöm ajánlotta figyelmembe. Az első nagy kötetet nagyon szerettem. Fogalmam sincs, ez miért akadt meg a torkomon.)
- Az ötödik könyv egy előolvasás/béta. Remélem, nemsokára arról is hozhatom majd az értékelést, de az egyelőre nem publikus. 😊
15. Milyen könyvet vettél legutóbb?
Szép Ernő Emberszag című könyvét. A januári Holokauszt Emlékolvasásra tartogatom. ✨ Még szeptemberben vettem, és mivel december végéig könyvstoppon vagyok, nem tudom, lesz-e még vásárlásom idén.
16. A sorozatokat vagy az egyrészes könyveket szereted jobban?
Mostanában rászoktam a stand alone könyvekre. Nincs bajom a sorozatokkal se. Sőt. Csak mint a Siege and Storm példája is mutatja (amit szintén JÚLIUS óta olvasok), megvan az esély rá, hogy azokkal félúton kifulladok. Szóval stand alone. 😊
17. Van olyan könyv, amit mindig előhozol, és szeretettel ajánlasz mindenkinek?
Szerintem nincs egy olyan könyv, ami minden embernek ugyanannyira feküdne. Szóval egy könyvet mindenkinek nem ajánlanék. Olyan előfordult már, hogy egy bizonyos író életművéből kért tőlem ajánlást valaki. Olyat szívesen csinálok. De hogy egy darab könyvet ajánljak széltében-hosszában mindenkinek, az több, mint esélytelen.
Ennyi lett volna ez a kis book tag. Jó időbe került a megírása, de őszintén szólva nagyon élveztem, ennyi sok idő után. Azt pedig, hogy a célját betölti-e, nos, az majd kiderül. 😉
Köszi, ha idáig eljutottál az olvasásban! 😊
Megjegyzések