Ha akár csak egy kis ideje is követtek blogon, tudjátok, hogy Nuala O'Faolain a 2022-es év egyik nagy debütálója számomra. A My Dream of You című írását tényleg a végletekig imádtam. Ugyanaz a barátom ajánlotta nekem ezt a könyvet is, aki a másikat, mondván, biztos benne, hogy nagy hatást fog rám gyakorolni, és elég komoly olvasási válságba is taszít majd, és egyáltalán, biztosan átértékelem majd az életem az élmény hatására.
Nos, igen. Biztos vagyok benne, hogy így történt volna, ha a saját megérzéseimre hallgatok, és akkor kezdem el olvasni ezt a könyvet, amikor nekem van rá szükségem és nem valaki másnak. Mert óriásit vétkeztem ez ellen a könyv ellen, ezt be kell vallanom. Eszközként próbáltam felhasználni annak érdekében, hogy egy másik ember figyelmét eltereljem a borús gondolatokról. A tervem kudarcot vallott, és így a helyzet bennem sem hagyott mást, mint egy rakás új, feldolgozásra váró nyomasztó élményt. Az addig is amúgy meglévő bőven sok mellé. Én ezt őszintén sajnálom, mert biztos vagyok benne, hogy ha nem ilyen körülmények között veszem le a polcról, akkor valóban magával ragad a történet.
Most, hogy jó alaposan befolyásoltam mindenkit a szubjektivitással, meg az érzelmekkel, amik ehhez a könyvhöz kötődnek, hadd meséljek egy kicsit magáról a történetről.
Főszereplőnk Rosie, egy középkorú, elég erőteljes kapuzárási pánikkal küzdő nő, aki igyekszik túlélni fiatalkora alkonyát. Csak azt nem tudja pontosan, hogy ezt pontosan hogyan is kellene kiviteleznie. Ezért úgy határoz, hogy írói babérokra törve megalkot egy önsegítő könyvet. Ennek érdekében egy régi, könyvkiadásban dolgozó ismerőséhez Amerikába utazik, Írországban hagyva idős nagynénjét, aki bizony az unokahúga után megy, és az Államokban marad, hogy megtalálja azt az életet, amit nővére lányának felnevelése többé-kevésbé elvett tőle. Rosie pedig visszamegy Írországba ott igyekezvén megtalálni boldogságát.
Na most. nem tudom, ezek alapján kinek milyen kép született a fejében a karakterekről, ha született egyáltalán, de azt meg kell mondanom, hogy Rosie az én lelkemben egyáltalán nem pendített meg rokon húrokat. Szerintem a nő egészen elképesztő módon önző, és önállótlan.
Őszintén, ezzel a véleménnyel nem akarok senkit negatívan befolyásolni. Az írás magában remekbe szabott, és tényleg nagyon élveztem volna, ha a szituáció nem hagy maga után nyomasztó gondolatokat.
Ha úgy érzitek, van hozzá hangulatotok, akkor, de csak akkor nagyon ajánlom. Érdekes lenne hallani, ki mit visz magával ebből a történetből olvasás után.
A könyv sajnos nem jelent meg magyar nyelven.
Értékelés
5/4 - Nincs szívem lehúzni, mert a történet jó, még, ha a karakterek nem is kifejezetten szimpatikusak
Értékelseim egyéb platformokon
📚 Moly
📚 Readerly
Megjegyzések