Anette E. Dumbach - Jud Newborn: Sophie Scholl és a Fehér Rózsa






The entry is available in English. Please scroll down to read it. 💕

Hungarian edition of
Sophie Scholl and the White Rose
by Anette E. Dumbach & Jud Newborn
Áprilisra a havonta más témakörben olvasós kihívásomhoz egy nonfiction könyvet kellett választanom. Eredetileg az Anne Frankot és családját ért árulással kapcsolatos kutatásról szóló könyv volt tervben. Addig amíg nem rámoltam szét az egyik könyvespolcom egy szép napon, és a kezembe nem akadt ez a könyv. Úgy voltam vele, hogy ha most, 6 évvel a megvétele után nem olvasom el, akkor sosem fogom. Elolvastam hát. Átélve ezzel az utóbbi idők legmegrázóbb katarzisát.

Sophie Scholl és társai sajnos azok közé tartoznak, akik bár nemzeti hősök, a történelem órákon, legalábbis idehaza, nem nagyon hangzik el a nevük. Természetesen nem teljesen tudatlanul álltam neki a könyvnek. Ha nagy vonalakban is, de ismertem Sophie és a Fehér Rózsa történetét. Hogy kik voltak ők, mit tettek, és milyen árat fizettek érte. Egy szó, mint száz, tudtam, hogy ez a könyv nem lesz tündérmese. De arra nem számítottam, hogy olyan szinten mellbe fog vágni a dolog, hogy a fő történet elolvsása után remegni fog kezem-lábam, és nem fogok tuni mit kezdeni a száguldozó gondolataimmal. Ilyet utoljára akkor éreztem, mikor megnéztem a Csíkos pizsamás fiú című filmet.

Ha őszinte akarok lenni, a címet csalókának érzem egy kicsit. Számomra a történet nem kifejezetten Sophie-ról és/vagy a Fehér Rózsáról, annak tevékenyégéről szólt. Sokkal inkább láttam benne a náci ideológia bemutatását, annak alapjait, eredetét. Persze fontos ez is abból a szempontból, hogy megértsük a Fehér Rózsa tagjainak motivációját. Mégis, valahogy, számomra a történet veleje, amire személy szerint a leginkább kíváncsi voltam, a függelékekben volt elrejtve. Ott viszont olyan részletességgel, amire egy szavam sem lehet. 

Aki nem lenne tisztában a Fehér Rózsa mibenlétével, annak egy nagyvonalú beszámoló a teljesség igénye nélkül. 
A náci Németországban hat egyetemista fiatal Fehér Rózsa néven föld alatti ellenállási mozgalommá szerveződik. Rövid fennállásuk alatt hat röplapot szerkesztenek a regnáló hatalom ellen bújtva fel a népet. A mozgalom vezető alakjait, Hans és Sophie Scholl-t a müncheni egyetem aulájában tartóztatja le a Gestapó, amint sz utolsó elkészült röpiratukat szórják le az épület emeletéről az aulába a mellvéden keresztül. Hans ekkor próbál egy félkész hetedik röpiratot megsemmisíteni, sikertelenül. Első körben a Fehér Rózsa három tagját vezetik bíróság elé. Azonnali halálbüntetésre ítélik a testvéreket és egyik társukat. Később a Fehér Rózsa minden kulcsfigurája ugyanerre a sorsra jut. Mindannyiukat lefejezik. 

Ahogy olvastam a könyvet folyamatosan azon kattogott az agyam, hogy hiába telt el közel 80 év a második világháború vége óta, bizonyos tekintetben nem igazán voltunk képesek előre lépegetni. Sőt. A könyvben szereplő leírások által nagyon sok mindenre ráismertem a nagyvilágból, abból, ahogy ma állnak a dolgok. Ez pedig, őszintén, nem kis félelemmel tölt el. Vigyáznunk kell, hogy még véletlen se kössünk ki újra ott, ahonnan elindultunk. Muszáj lenne tanulnunk a hibáinkból.

Ezt a könyvet csak és kizárólag saját felelősségre ajánlom olvasni. Nem rendülök meg könnyen, de ez nagyon megrázott. Magam sem számítottam rá, hogy ennyire meg fog. Egyébként viszont egyszer szerintem a téma iránt érdeklődőknek mindenképpen érdemes elolvasnia. Pontosan azért, mert idő ugyan sajnos nem jut rájuk, de fontos ismerni a hétköznapi hősöket. 

Értékelés
5/4 - Nem teljesen azt kaptam, amit vártam, de örülök, hogy elolvastam.
For April I had a very interesting topic in Yearly Reading Plan Challenge. I had to read a nonfiction book. Originally I planned to read a book about Anne Frank and his family. About how they got betrayed. But then I was rummaging through one of my bookshelves and I found this book. I decided to give it a go, because 6 years have passed since I purchased it, and I thought that if I won't read it now, I will never open it. So I did dive into it. And I experienced a real catharsis.

Sophe Scholl and her friends are unfortunately not among those who we frequently mention in History classes. At least not here in Hungary. And yet, they were the national heroes. They TOO were national heroes. Of course I started this book with some background knowledge. In general I knew the story of Sophie Scholl and the White Rose. Who they were? What did they do? What kind of price did they have to pay for their bravery? Long story short, I knew this book is not a fairy tale. And yet, when I reached the end of the main part of the book, my whole body trembled like a leaf. I was so shocked and it took me quite a long time to calm myself down. Last time I felt this shaken was when I watched the movie version of The Boy in the Stripped Pyjamas.

If I want to be honest, in my opinion the title is a but misleading. For me the story was not really about Sophie and/or the White Rose. It mostly presented the Nazi ideology, its basis, where it came from. Of course, this is important too, if we want to understand what motivated the members of the White Rose. And yet for me the gist of the story, the thing I was most interested in was in the many appendixes. And they were detailed. Very detailed. 

For those who are not familiar with the story of the White Rose, here is a quick summary. 
In Nazi Germany 6 university students established an underground movment against the regime. In a short period of time, they wrote, edited and shared 6 leaflets in which they tried to urge the nation to take action against the Nazis. The Gestapo arrested the leaders of White Rose, Hans and Sophie Scholl in the aula of the university in Munich when they threw leaflets down from the second floor. Hans then tried to destroy a 7th leaflet unsuccessfully. First, three members of the White Rose came to court. The judge sentenced them to death and the two siblings and one of their friends were guillotined on the same day. Later all the key figures of the White Rose shared this destiny. 

While reading the book I thought about many things about how the world works nowdays. Almost 80 years passed since the end of WW II. But in many ways we haven't taken a single step ahead. On the contrary. And this, to be honest, fills me with intense fear. We need to be careful. None of this should happen once more. We need to learn from our own mistakes.

Okay, so, I recommend this book to read only at your peril. It's hard to shake me up, but this book did the job perfectly. But if you are interested in the topic, it's worth a read. Exactly becasue we don't have enough time to pay enough attention to the everyday heroes.

Grades
5/4 - It was not exactly what I was waiting for, but I'm glad I gave it a chance.

Megjegyzések