Alice Oseman: Heartstopper Volume 2 (Heartstopper 2.)

The entry is available in English. Please scroll down to read it.💕

Obligatory Heartstopper értékelő poszt. Nem csak azért, mert kiakadtam, hanem mert alaposan le vagyok maradva.

Essünk túl a nehezén. A kiakadásom oka, hogy nem esett jól, hogy Alice-nek, aki számomra egy példaértékű szerző, szembesülnie kellett azzal, ami itt a könyve körül folyik. Sajnálom, hogy elszomorodott, és remélem, tudja, hogy vagyunk, akik vele értünk egyet. Na, de a propagálást itt most abba is hagyom. Bocsánat, de ez nem kicsit elszomorított. 

Most pedig tényleg térjünk rá az értékelő posztra, amiben sok-sok cukiság van. A történet folytatása, vagyis valójában ez a rész Nick önmagával kapcsolatos útkeresésére koncentrál. Belekerült egy teljesen új helyztebe, új érzelmek viharának kellős közepébe. Természetes, hogy egy időre szem elől téveszti saját magát, és újra meg kell találnia az útját. A csodálatos ebben az, hogy van egy támogató társa ebben az egészben. Charlie. Azon kevesek egyike, aki tudja, hogy kell ezt a helyzetet jól lereagálni. Imádom, hogy Nick mellett van és támogatja. Úgy, hogy megadja neki az időt és a teret, amire szüksége van. Minden kényszer nélkül. Mert ő is volt már itt, és tudja, milyen ez, és mire van a másiknak szüksége. És én imádtam ezt nézni. Ezúton óriási pacsi Nick anyukájának is, aki minden fenntartás nélkül megértette, és elfogadta a fiát. Még sok ilyen szülő kellene a világnak.

Ajánlásként pedig visszacsatolnék arra, amit Alice írt. És, amit én is hangoztattam már az előző bejegyzés végén is. A reprezentáció jó dolog. Jó látni egy könyv lapjain ennyi szeretetet és kölcsönös megértést. És itt tényleg nem csak a két főszereplőről beszélek, hanem leginkább az A+ szülő-gyerek kapcsolat reprezentációjáról. Mindentől függetlenül, tényleg ajánlom olvasásra.

A kötet megjelent magyar nyelven 

Heartsopper - Fülig beléd zúgtam 2. címmel

Értékelés

5/5* - Még mindig nagyon erős és biztos a komfortérzet, amit ez a történet hordoz.

Obligatory Heartstopper review. Not only because I lashed out but because I'm horribly behind my own drafts. 

Let's just step in the middle and start with the hard part. The reason I lashed out is because it hurts that Alice needed to face the hardships his graphic novel needs to face in this country. I understand wholeheartedly her sadness and anger. It made me sad too, because honestly, she is like a role model to me, even though she is younger than me. It's not easy to see a role model unhappy. Okay. I'll stop this here, sorry, but it really made me upset. 

Now let's talk about the actual volume, which is again packed with sweetness and cuteness. This volume aka the continuation of the story focuses on Nick's jouney, who needs to find himself again, practically. He is in an entierly new situation, in the middle of heavy emotional storms. It's natural that he lost sight of himself, and needs to find his own way again. And what is wonderful in this is that he has the perfect companion in this situation. Charlie. Because he knows how to manage this situation. I love him because he is by Nicks's side and supports him. By giving him the time and space, Nick needs. Without any pressure. Because he was there, he knows how it feels and he knows exactly what Nick needs. And I loved watching this. One more thing. A huge shoutout for Nick's mother as well. Because she understood and accepted her son at once. We need more mums like her. 

As a recommendation, I'd like to give a feedback to what I mentioned at the beginning of this entry. What Alice wrote down and what I mentioned in the previous entry. Representation is a good thing. It's great to see this much love and tacit understanding on the pages of a book. And I'm not talking about only the two main characters here. But mainly the A+ representation of the parent-child relationship. But anyways. I really highly recommend this series to read. 

Grades

5/5* - Still very strong and stabile sense of comfort in this story.