 |
| Holiday Season Post spree #5 📸© Pixabay |
The entry is available in English. Please scroll down to read it. 💕
Trigger warning❕ A történetben bemuatásra kerülnek olyan témák, amik sokatokat érzékenyen érintenek. Ilyen konkrétan az érzékszervi fogytékosság, vér, öngyilkossági kísérlet és a halálközeli élmény. Ha te személy szerint tudod, hogy a témák valamelyike érzékenyen érint, a saját felelősségedre nézd meg a filmet. Köszönöm❕
Ahogy azt mondtam, valószínűleg csak a felszínt fogom kapargatni, de az nem jelenti azt, hogy ott nem találhatók olyan dolgok, amikről érdemesnek és fontosnak tartom beszélni. És itt természetesen erősen képbe jönnek azok a szűrők, amiken keresztül én magam láttam a történetet.
A történet szerint Izumoto Shinji egy ismert mangaka, akinek története a maga pozitivitásával rengeteg embernek ad reményt és hitet. Ilyen ember Aida Hibiki is egy gyermekfelügyelőként dolgozó siket lány. Shinji pályája félbe szakad amikor az orvosok szerint zöldhályog következtében megvakul. Shinji életén a sötétség lesz urrá, és ebből a sötétségből rángatja ki Hibiki odaadása. Innentől ők ketten elkezdenek tanulni egymástól és egymásról, hogy egy békés jól működő életet alakítsanak ki. Ami egy pontig sikerül is, és ami természetesen nem mentes a hátráltató tényezőktől. És a hátráltató tényezőket itt nem első sorban az érzészervi fogyatékosság okozza egyikük esetében sem...
Számomra ennek a történetnek két nagyon fontos aspektusa volt. Az egyik, hogy bemutatta, hogy a fogyatékosság nem szabad hogy tönkre tegye addigi életünket. Mindig mindenre van alternatív megoldás. Csodás reprezentáló és érzékenyítő hatása volt ennek az alkotásnak. Egyszerűen éreztem, hogy a színészek mennyire értik és érzik a karakterüket és csak elképzelni tudom, mennyi felkészülés előzhette ezt meg. Képtelen vagyok eléggé hangsúlyozni, hogy mennyire fontos az, hogy egy fogyatékkal élő ember megértve és láttatva érzi magát.
A másik aspektus pedig a szabadságra, önállóságra való törekvés. Ez a szempont az, amiben szerintem eléggé megmutatkozik a rendező múltja mellett az idol világ és a hírnév árnyoldala. Küzdeni kell azért, hogy a vágyainkat, akaratunkat érvényesítsük a tömeg elvárásaival szemben. Ez pedig rettenetesen nagy munka, főleg, ha a két nézőpont szöges ellentétben áll egymással.
Végül, de nem utolsó sorban néhány szó a színészekről. Yamashita Tomohisa zsenijét azt hiszem senkinek nem kell bemutatnom. Sok szó esett már róla a korábbi film - illetve sorozatértékelő bejegyzésekben. Shinji-ként is maradandót alkotott. Érezelemdús, értő játék, egy egészen elképesztő, elhivatott művész és nagyszerű ember. Én meg továbbra is elfogult vagyok vele. Nem kérek érte elnézést.
Araki Yuko pedig rettenetesen sokat fejlődött, mióta utoljára láttam játszani a Code Blue 3. évadában. Óriási teljesítmény Hibiki karakterét majdnem minden szó nélkül így vászonra vinni. Le a kalappal, de tényleg. Nagy jövő áll még előtte.
A poszt eleji figyelmeztetések figyelembe vételével ajánlom a filmet, mert tényleg nagyon sok mindenre nyitja fel az emberek szemét, és rendkívül veszélyes tévhiteket töröl le a porondról. Plusz néha egy jó kis sírás nem árt. Sok mindent kipucol az emberből. Készüljetek fel erre is. Aztán, ha van kedvetek, gyertek, cseréljünk eszmét a dologról.
Értékelés
5/5*** - Most ha idegesítő akarnék lenni, mondanám, hogy olvassatok, ki tudja, ki lép be általa az életetekbe. Így viszont csak azt mondom, hogy nézzétek ezt a filmet. Sokat fog adni nektek.
Elérhetőség
🎥 Amazon Prime-on legálisan elérhető a film, de félő, hogy a hazai platformon nem fogjátok megtalálni
🎥 Torrent oldalak többségén megtalálható angol felirattal
🎥 Magyar feliratról egyelőre nem tudok, de lehet velem üzletelni, ha úgy hozza a szükség 😉
Trigger warning❕ This movie contains such topics which are possibly triggering for some of you. Topics like disability, blood, suicide attempts and near death experiences. If you are aware of any of these tropics being triggering for you, please watch the movie with caution. Thank you in advance❕
One of the biggest, most layered movie experience in 2023. It's a masterpiece directed by John H. Lee. And it's a masterpiece for many reasons. First of all the Easter eggs about the director's life in the industry, plus the layered, full of emontion story this movie holds. From this everyone could take what's important to them. I for one am sure I will only be able to scratch the surface with this entry. Because no matter that I know the Easter eggs and the possible meanings behind them, I myself also got enlightend, so I kinda have no right to shine with this knowledge. If you are interested, go seek out John H. Lee and his movies online.
Like I said I will probably just scrach the surface here but it doesn't mean the upper layer doesn't hide important things to talk about. And of course here comes those glasses with which I watched this move. Here is what I consider important.
One of our protagonists is Izumoto Shinji who is a manga artist and his story gave courage and hope for many many people. One of these people is our other protagonist Aida Hibiki, a deaf girl working in a nursing home. Shinji's carreer gets on hold when he loses his eyesight supposedly because of glaucoma. Now his world is covered in darkness and Hibiki will be the one who will drag him out of the pit of despair. She starts to take care of Shinji. From then on they try to set up a comfortable and secure environment around themselves. Meanwhile learning about each other. From each other. Of course life wouldn't be life without obastacles. And said obstacles are NOT their disabilities.
For me this move showed two very important advantages. One of them is that it showed that our disabilities absolutely must not determine who we are and who we want to be in the future. Impossibly beautiful representation and insanely strong sensitive effects. This was something I respected the most. It built up sensitivity towards people with disabilities. I just felt that these artists just understood and felt their characters and I can't imagine what they did to prepare themselves for their respective roles. I can't express strongly enough how important it is for a disabled person to feel seen and understood.
The other advantage was the sense of fighting for freedom. I could see the director's past struggles here, as well as the darker side of the idol world and fame in general. They needed to fight to make their dreams, desires and themselves true out in the harsh world. Which is... well not so simple. Not when your opponents want the exact opposite as you do.
Last but not least a couple of words about the main leasds. I don't think I have to spell it out for anybody what a genius Yamashita Tomohisa is. I mentioned his skills in some of my previous series/movie reviews here. He is truly able, full of emotion and understanding. Exceptional and devoted artist and an incredibly wonderful man. And I am still biased. Not gonna say sorry, no.
Araki Yuko also grew a lot as an actress since I saw her last time in the 3rd season of Code Blue. Her improvement is truly incredible. It was masterful fine arts, the way he portrayed Hibiki with barely anything to say. Congratulations, Yuko-chan. I hope we will hear a lot more from her. She is talented.
Considering the warning at the beginning of the entry, I'd recommend a watch. Because it will open your eyes to many important things and it will wash off many prejudices. Plus sometimes it's just feels good to cry because of a movie. It cleans much dirt off the soul. So prepare yourself for that too. And then come, find me, and let's talk about the experience.
Grades
5/5*** - If I wanted to be cheeky I'd say go and read. Who knows who will enter your life thanks to it. But now I just say that go and watch this movie. It's going to give you lots.
Megjegyzések