Szerb Antal: Utas és holdvilág







The entry is available in English. Please scroll down to read it. 💕

Hungarian (original) edition of
Journey by Moonlight
by Antal Szerb
⎯⎯⎯⎯⎯⎯⎯⎯⎯⎯⎯⎯⎯⎯⎯⎯⎯⎯⎯⎯⎯⎯⎯
Cover by Helikon 2021
Szerb Antal a magyar irodalmi alkotók egyik alapköve szerintem. Az Utas és holdvilág pedig eléggé kult, vagy legalábbis szerintem annak számító mű. Épp ezért nagyon régen szerettem volna elolvasni. Hogy mire számítsak azonban, nos, arról halvány lila segédfogalmam sem volt. Mert ugyan alapnak ítélem meg az írót, ez volt tőle az első regényem. 

Nem tudhattam, mire számítsak, de sejtéseim azért voltak, és ezek nagyjából be is igazolódtak. Szerb iszonyú szépen, szabatosan, ízes szóhasználattal ír. Ezt mindenképpen a pozitív jellemzők között tartom számon. A történet maga viszont egy kicsit elvomt volt az én ízlésemnek. Valahogy úgy éreztem, feszegeti a határokat, és, ha nem is jelentékenyen, de kívül esett a komfort zónámon. 

Ez a regény ugyanis nagyon sok mindenről szól. Minden van benne, amit egy emberi élet sarkalatos pontjainak lehet nevezni. Útkeresés, melynek során igyekszünk meghatározni a helyünket a világban, és eldönteni egyáltalán, hogy milyen normák szerint akarjuk élni az életünket. Milyen normák mentén fogad be minket a közeg, ahová tartozni szertenénk. Énkeresés, melynek során igyekszünk megfogalmazni, hogy kik is vagyunk valójában életünk bizonyos pontjain. Reménytelenség, mikor a válaszok nem akarnak kikristályosodni, illetve, ahogy traumák sorozatát éli át az ember. Édes-bús nosztalgia, mikor visszavágyunk a jóra. Nem utolsó sorban pedig a halálvágy, amikor nem látjuk a kiutat az alagút végén. Mikor nem tudjuk, mi értelme van az egésznek. és mit várhatunk még a jövőtől. Ha ez utóbbit pedig egy régi, feldolgozatlan trauma nehezíti, akkor jön létre az a történet, amit itt kaptunk. Egy nagyon sok rétegű, de rendkívül labilis személyiség története, aki igyekszik egy szilárd pontot találni maga körül. 

A dolog iróniája az, hogy éppen ez a labilis rétegeltség volt az, ami elvonttá tette az egész történetet. Meghúzódott a háttérben végig valami megfoghatatlan, aminek nemhogy nevet nem tudok adni, de attól félek, felfogni sem vagyok képes ép ésszel. Jelenleg. Ugyanakkor ebből következik, hogy ez a könyv és történet azok egyike, amik valószínűleg minden életszakaszban, minden hangulatban mást és mást nyújtanak az olvasónak. Attól függően,  hogy abban, aki olvassa, adott pillanatban mi domborodik ki. Remélem, x év múlva majd egyszer eszembe jut újra felvenni a könyvet, és elém kerül majd ez a bejegyzés is, hogy összevethessem a gondolatokat.

Bevallom, ennek az élménynek az összesítése, és ajánlása kifog rajtam. Nem tudom, kinek tetszene ez a történet. Nem azért, mert nem jó. Hanem azért mert valójában én magam sem tudom, hogy tetszett-e, amit olvastam.

Értékelés
5/4 - Nem mindennapi történet, az egészen biztos.
Antal Szerb is one of the basic authors of Hungarian literature, if you ask me. And Journey by Moonlight is also a piece of basic culture. At least I think so. That's why I wanted to read it for a long time. Truth to be told I didn't have the slightest idea what I should wait from this book. I think it's basic, yes, but this was my first novel from the author. 

I didn't know what I should wait from it but I had my assumptions. And almost all of them came true. The author wrote this story in a very special way. It's clear that he was the master of Hungarian language. I don't know if the translations give him justice, but I really really hope so, because the way this story was written is exceptionally beautiful. And yet. The story itself is pretty abstract and a little out of my comfort zone. 

This story is about many many things. It touches every possible aspects of a human being's life. Trying to find our way, trying to find our place in the world. Trying to set the norms by which we want to live our lives. Or rather let the norms be set by the group we want to belong to. The way we want to find ourselves. Try to put into thoughts and words who we are at some certain milestones of our lives. Hoplessness when the answers are not crystal clear no matter how hard we try to dust them off, and when we have to face a chain of traumas in our lives. Bittersweet nostalgia when we want to find our way back to brighter times in the past. And last but not least the desire of death when everything seems dark and nothing has meaning. When we don't know what we could wait from the future. If this last part is completed with an unresolved childhood trauma, then we get our protaginist's personality type. A very layered and yet truly unbalanced personality and its story. A person who wants to find an anchor in their own life. A person who happens to be a man in this case. 

The irony in this is the layered unbalance is exactly what makes all this so abstract. There was something at the background of this story from start to end. Something I can't wrap my head around, let alone give it a name. At this moment at least. But it shows a very important thing about this book. This book gives off different feelings in different stages of life. It gives what the reader experiences at a certain moment. I hope I won't forget to pick this book up again in some years and I will be able to find this entry then. Because I really want to compare the experiences 

I have to admit I don't know who I should recommend this book to read. Not because it was bad. But because even I can't decide if I liked this book or not. 

Grades
5/4 - It was truly a unique experience that's for sure.

Megjegyzések