Edith Eva Eger: The Ballerina of Auschwitz

The entry is available in English. Please scroll down to read it. 💕

Egy holokauszt történetet mindig nehéz értékelni. Nem állhatok hozzá úgy, mint egy fiktív történethez. Nem értékelhetem úgy, hogy "Azért tetszett a történet, mert..." vagy éppen "Az volt a baj az írásmóddal, hogy...". Ezek megélt történetek, amit senkinek nem szabadna egyéni preferencia alapján értékelnie. Ezekre a történetekre és főként az írójukra büszkének kellene lenni. Amiért volt elég erejük túlélni a túlélhetetlent. Amiért megtalálták magukban a fényt a gyógyuláshoz, és a szándékot arra, hogy másokkal is megosszák a történetüket.

Edith Eva Egert azért is különösen nagy tisztelet illeti, mert munkáll benne a vágy, hogy a történetét a fiatalabb olvasók számára is elérhetővé tegye olyan módon, hogy igyekszik az ő nyelvükön és stílusukban elmesélni, ami benne munkálkodik. Nem tudom pontosan, milyen indíttatás vezérelte, vagy szülte a szerzőben a vágyat, de az biztos, hogy sikerült valami kortalant alkotnia.

Valójában az egyetlen dolog, amiben a Döntés és ez a könyv különbözik az a fókusz csoport. Érezhetően egy tömörített, fiatalabb korosztálynak szóló könyv ez. Mellőzi a szerző szakmai fejlődését és a tinédzserkorban történtekre fókuszál. Olyan stílusban, mintha tényleg egy 16-18 éves lány köszönne vissza a lapokról. Közelebb hozva ezzel magához a fiatalabb olvasóit. 

Ugyanakkor az elmondottakon azért érezhetően átszüremlik a felgyarapodott bölcsesség és élettapasztalat. Ez pedig a felnőttek számára is hasznossá és érdekessé, értékessé teszi az olvasmányélményt. 

Bevallom, én egy kissé féltem tőle, hiszen ismerem, többször olvastam a Döntés című kötetet, Így a könyv végére érve viszont azt mondom, hogy felnőttnek és fiatal felnőttnek egyaránt érdemes kezébe vennie ezt az írást. Nem könnyű, de ezeket a történeteket meg kell hallani. 

A kötet megjelent magyar nyelven A balerina címmel

Értékelés

5/5 - Szegényebb lenne a világ Dr. Eger nélkül

It's always hard to review a Holocaust story. I can't read it as an avarage fictive novel. I can't review it like "I liked this story because..." or like "I didn't like the way of writing because...". These lives are nor fictional ones and these stories must not sectioned by personal preference. We should be proud of these stories and their writers. Because they survived what was almost impossible to survive. Because they found the light within themselves to heal and share their stories with everyone who cares to listen. 

Edith Eva Eger is an exception within the exceptions because she had and has the desire of sharing her story with younger audience. She can tell her story in their own style and in a language they can decipher. I don't exactly know what was her driving force in writing this book, but she could create something ageless. That is for sure. 

Honestly the only thing which differs in this book and "The Choice" is the targeted group of readers. This book is definitely a shorter one for the younger readers. This one is mainly for young adult readers. It's focused mainly on the author's teenage years and not her development as a psychologist. In style a 16-18 years old girl is telling her story from the pages. Summoning her younger readers by her side. 

Meanwhile a certain level of wisdom and life experience shines through the story. And this is what makes it interesting and precious for older, more mature audience. 

I have to admit, I was a little afraid when I started to read it. I have read "The Choice" more than once and I tucked its wisdom in the bottom of my heart. But now, I warmly recommend this book to both adults and young adults to read. It's not easy. But these stories need to be heared. 

Grades

5/5 - The world would be a less colorful place without Dr. Eger