Rick Riordan: The Last Olympian (Percy Jackson and the Olympians 5.)

The entry is available in English. Please scroll down to read it. 💕

Csak a végére értem újra ennek a sorozatnak. Fura, hogy ugyanazt a nyugis komfortot hozta most is, mint 10 meg 5 évvel ezelőtt. Jó volt feleleveníteni ennek a sorozatnak minden elemét és fontos karakterét. Mielőtt azonban búcsút mondunk neki, hogy aztán egyből belekezdjünk egy másikba, nézzük, mi történik ebben a részben.

A történet nagy része (gyakorlatilag a könyv második fele) arról szól, hogy egy csapat félisten gyerek hogyan tartja vissza a titánok urát meg egy hordányi szörnyet attól, hogy letarolja Manhattant. Tudom, ez így elsőre nem hangzik valami izgalmasnak, de egy percre sem unatkozik az ember olvasás közben. Fordulatok sora történik minden oldalon. Titkok derülnek ki, érzelmek kerülnek terítékre. Valamint néhány, eddig nagyon a népszerűségi lista alján álló olimposzi isten tesz tanúbizonyságot arról, valójában mennyire csodálatos figura is ő. Igen, Hádész, rád nézek.

A történet végén pedig hősöket avatunk. Nem, nem elírás a többes szám, és bizony az sem biztos, hogy az a hős lesz a legnagyobb, akire számítunk. Mert bizony a Percy életét évek óta beárnyékoló jóslat betű szerint valóra válik. Hogy aztán megkapja a nemzedék a következő nagy feladatát. Nem is akárkitől.

Mert a történet valamilyen szinten tényleg lezárás. Bizonyos szempontból mindenre fény derül, mindneki megtalálja a helyét. Hogy aztán szembe nézhessen a történet fonalát tovább lendítő újabb nagy kérdéssel.

Személy szerint én még mindig nagyon szeretem ezt a sorozatot. Minden megvan benne, ami egy jó történethez kell. Szórakoztat. Elmélyít. Tanít. Hiszen minden történetnek megvan a maga saját morális mondanivalója. Jó érzés volt elfelejteni ennek köszönhetően a mindennapi csatározásokat a magam háza táján. És alig várom, hogy nemsokára újra felfedezzem magamnak a római istenek világát és hazamehessek a Jupiter Táborba. 

A kötet megjelent magyar nyelven Az utolsó olimposzi címmel

Értékelés

5/5 - Igaz, hogy ez egy korszak vége, de alig várom a folytatást

Well, I reached the end of this series successfully. It's weird that it gave me the exact same feeling of comfort it had done 10 and 5 years ago. It felt good to revive every aspect of this series and get to be familiar again with all of our important characters. Before we say goodbye to this series just to take a dive into another one right away, let's see, what happened in this last part. 

Most of the book (basically the entire second half) is about how the Half-Blood kids try to block the Titan Lord and his hord of monster minions to swipe Manhattan out of existence. At first it sounds boring I know, but this story really is a page turner. Twists and turns on every page. Secrets get revealed, emotions get dragged to the surface. And some unpopular Olympian Gods finally get the chance to shine. Yes, Hades, I'm looking at you. 

And at the end of the day, we meet heroes. Yes, plural. And go figure the biggest hero is not necessarily the one you would think of. Because Percy's prophecy comes true by the letter. And right after that, the generation gets their new big task. Not even from anyone.

Because in a way this story is an end. In a way everyone finds their place. So they can face with more questions and pressure. 

I for one really love this series still. It has everything a good series needs. It makes you laugh. It makes you think. It teaches you, since every book in here has its own moral. It felt good for me to forget my own problems thanks to these books. And I can't wait to revisit the Roman Gods and get home to Camp Jupiter.

Grades

5/5 - It's the end of an era, but I can't wait for more