 |
| Holiday Season Post Spree #4 📸© Pixabay |
Oké, egy kicsit sarkítok. Alapjában véve jó volt újra olvasni olyan sok év után ezt a sorozatot. Szép emlékeket hozott vissza. Bizonyos szempontból pedig olyan élmény volt a mostani időszak ezzel a sorozattal mintha újra elsőre olvastam volna. És nem csak azért, mert olyan régen olvastam, hogy csak a legfőbb elemek maradtak meg ködösen az egészből. Hanem azért is, mert teljesen más megvilágításba helyezve olvastam az egész históriát.
Ennek pedig legmeglepőbb leképeződése az volt, mennyire rokonszenvezni kezdtem Jacob-bal. Ez a változás ebben a kötetben is megnyilatkoztatta magát. Az ő szemszögéből íródott fejezeteken, vagyis a szó szoros értelmében az ő könyvén konkrétan egy nap alatt átszáguldottam. Annyira lekötött amit tesz, amit mond és ahogy mondja.
Hogy egyértelmű legyen, mire gondolok, annak, aki nem olvasta volna, vagy nem emlékezne rá. Maga a több, mint 700 oldalas regény három külön könyvre oszlik. Az első és a harmadik könyv Bella a közbülső pedig Jacob szemszögéből tárja elénk az eseményeket.
És akkor innentől egy kis spoiler alert❕
Az első könyv Bella utolsó emberként töltött heteit mutatja be. Esküvőjét, valamint nászútját Edwarddal. Terhességét, valamint azt, hogyan hordja ki emberként félig vámpír gyermekét, akinek a születésébe majdnem belehal. Egyedül a vámpírrá válás fájdalmas folyamata menti meg.
A második könyv Jacob érzelmeinek, sorsának megváltozása. Az ő áldozata amit annak érdekében hoz, hogy megmentse Bella és a gyermeke életét.
A harmadik könyv szintén Bellára fókuszál. Vámpír életének első néhány hónapjára és egy veszélyes kalandra, melyben számot kell adnia egyfajta ítélőszék előtt, hogy sem ő, sem a gyermeke nem jelent veszélyt a természetfeletti titkos társadalmára.
Ez persze csak egy nagyon nagy vonalú jellemzés, ennél sokkal több fontos apró részlet van, ami a szék szélén ülve tartja az arra fogékony érdeklődőket. Azt pedig jogosan feltételezi bárki, hogy ha az ember eddig eljutott a sorozatban, akkor nyilván az érdeklődésében nincs hiba.
És akkor egy jó nagy kanyarral térjünk vissza a saját gondolataimra erről a történetről.
Az, hogy Jacob-hoz mennyire kötődöm, azt hiszem az eddigiekből nyilvánvaló, bár még számomra is meglehetősen megdöbbentő tény. Ami viszont még ennél is megdöbbentőbb az az, hogy mennyire tudtam kedvelni vámpír Bellát. Valahogy azt éreztem, hogy ott, abban a közegben és közösségben megtalálta a helyét. Megtalálta azt a terepet ahol fel tud nőni, fejlődni tud, és ki tud bontakozni. Szó nem érheti a ház elejét, mert mindezt remekül csinálja. Az idegesítő emberi dolgait legalábbis maradéktalanul levetkőzte, ha szabad ezt mondanom.
Összességében én nem bántam meg, hogy újra elővettem ezt a sorozatot. És bár az eredeti cél az volt, hogy felfrissítsem az emlékeimet a Midnight Sun olvasása előtt, amit így 2-3 évvel azután, hogy a polcomra került, igazán ideje lesz már kinyitnom... Nos, ez az akció idén már nem fog összejönni, de jövőre az első 10 könyvem között tervezem. Egek, annyi mindent szeretnék olvasni egyszerre...!
Értékelés
5/5 - Gondolkodtam rajta, hogy adjak-e rá kevesebbet, de minek? Ezt a könyvet lehet szeretni és lehet utálni. Számomra kielégítő kikapcsolódást nyújtott.
Kis extra tartalom - linkek a sorozat korábbi részeihez kapcsolódó bejegyzésekhez
📚 Twilight - Alkonyat (klikk)
📚 New Mood - Újhold (klikk)
📚 Eclipse - Napfogyatkozás (klikk)
Megjegyzések